Mit tehetnek a munkáltatók a stressz csökkentéséért?

2014.10.06 11:56

A WHO legfrissebb kutatása szerint 450 millió ember küzd világszerte mentális gondokkal. Egy hamarosan Budapesten megrendezésre kerülő konferencián a résztvevők azt vizsgálják meg, hogy mit tehetnek a munkaadók dolgozóik érdekében a stressz csökkentéséért? Kutatók ráadásul azt is állítják, hogy minden erre fordított egy dollár négyszer-hétszer térül meg a vállalat nyereségében.

Világszerte 450 millió ember szenved különböző lelki és mentális problémáktól - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) felméréséből. Eszerint háromból egy felnőttnek van életében legalább egyszer gondja a mentális egészségével, összességében pedig a lakosság 10 százaléka küzd ezzel legalább egy alkalommal életében.

Bár a magánéleti gondok, személyes problémák igen sokszor kihatással vannak a munkahelyi teljesítményre is, sok cég máig nem tesz semmit a dolgozók komfortérzetének növeléséért. Pedig több kutatás szerint megéri foglalkozni ezzel, hiszen az végső soron – például a megnövekedett munkahatékonyságnak és a kevesebb hibának köszönhetően – pénzt hoz a cég számára. Így összegzi a HVG a WHO adataiból levonható következtetéseket. A kutatók azt állítják, hogy a dolgozók mentális problémáira költött minden dollár a vállalat eredményességét 4-7 dollárral növeli.

Hazai munkavédelmi szakértők ugyanakkor azt is vallják, hogy a munkahelyi stressz kezelése elsősorban nem anyagi ráfordítást igényel a munkáltató részéről, hanem megfelelő háttértudást és elköteleződést.

„A szükséges ismeretek hiányában kevés munkáltató, vezető tudja, milyen sokat nyerhet mind a szervezet, mind a munkavállaló viszonylag >>minimális erőforrás<< ráfordítással, és természetesen azt sem tudatosul, hogy mennyit veszít egy szervezet azzal, ha nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

A pszichoszociális kockázatokkal terhelt munkakörnyezet különböző egészségi problémákat okozhat a munkavállalónál; ilyen a fejfájás, az ingerlékenység, az álmatlanság, a depresszió, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, a gyomorfekély, a meddőség és a különféle szívkoszorúér megbetegedések. Ördögi kör alakul ki: a stressz miatt csökken a munkahelyi teljesítmény, ami a stressz szint emelkedését hozza magával. Akik munkahelyi stressztől szenvednek (a nők jóval hajlamosabbak erre, mint a férfiak), azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. A búskomorság miatt sokan fordulnak az alkoholhoz, könnyűdrogokhoz vagy felvesznek rossz szokásokat, mint a nassolás vagy a dohányzás.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség legutóbbi páneurópai közvélemény-kutatásának eredményei szerint a munkavállalók 51%-a úgy látja, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános a munkahelyén, és tízből négy munkavállaló úgy véli, hogy ezt az adott szervezeten belül nem kezelik jól. A munkáltatók és a munkavállalók azonban együtt sikeresen tudnák kezelni és megelőzni a munkával kapcsolatos stresszt és az ehhez kapcsolódó pszichoszociális kockázatokat.
Az állam oldaláról a szociális háló ezen része már nem létezik, tehát, hogyha a vállalat ezekkel a hatékonyságot rontó problémákkal foglalkozik, csak az ő és a munkavállalója érdekét szolgálja, mely hosszabb távon a költségek csökkenését eredményezheti, de megoldást jelenthet a munkahelyi balesetek megelőzésére is.” – írják annak a konferenciának a szervezői, amelyre október 14-én kerül sor Budapesten.

(Forrás: Napi.hu)

Kapcsolódó cikkek:

Andor Lászó: Brutális pénzeket buknak a magyar cégek - íme az okok

Ez Európa láthatalan gyilkosa - Magyarország sem kivétel

Vissza